A szívem olyan idegen, hogy még én se nagyon ismerem őt

Pest vajúdik, egy új kis judapest van születőben

Apám – 1944

A nyilasok tudták, hogy sok zsidónál van árjaságot igazoló hamis papír. Ez ellen, az általuk egérfogónak nevezett módszert alkalmazták.

A pártszolgálatosok egy gyanúsnak ítélt környéken, váratlanul megjelentek.

Két szomszédos kereszteződés közötti útszakaszt kordonnal zártak le. Ezzel elkészült az egérfogó. A bennrekedt embereknek a kordonon keresztül kellett elhagynia a területet. A nyilasok a kilépő férfiaknak nem valamely okmányát, hanem a péniszét vették szemügyre. Aki körül volt metélve, azt letartóztatták.

Egy nap apám is egy ilyen egérfogóban találta magát. Itt már nem segített a Flórián István névre kiállított, elsőosztályú hamis papír.

Apám letolt nadrággal közeledett a kordon felé. Az egyik nyilas – mint később kiderült apámnak elemi iskolában volt osztálytársa – messziről kiabált : öltözz már fel Pista.

Lehet, hogy a “minden nyilasnak megvan a maga zsidaja és minden zsidónak megvan a maga nyilasa” egy szimpla antiszemita lózung, de az tény, hogy ez a nyilas megmentette az apámat. Miután kivezette az egérfogóból, “besorozta” a pártszolgálatba. Így azután apám, mint nyilas tisztiorvos, biztonságban érte meg a felszabadulást Budapesten.

 

One comment on “Apám – 1944

  1. Visszajelzés: Családregény | A szívem olyan idegen, hogy még én se nagyon ismerem őt

Hozzászólás

Information

This entry was posted on 2014-09-14 by .