Elfoglaltuk a Templom-hegyet

1967 június 7.

Moredháj (Mota) Gúr

ejtőernyősei elfoglalták Jeruzsálem óvárosát és benne a Templomhegyet.

A hadsereg főrabbija,

Slómó Goren tábornok

mintegy rituálisan visszaveszi a majd 2000 éve elvesztett szent helyet.

Rövidesen megjelennek a

a hatnapos háborút vezénylő tábornokok közül (balról jobbra haladva) a Jordán-légió ellen küzdő csapatok főparancsnoka, Uzi Nárkisz tábornok, Mose Dáján vezérezredes hadügyminiszter és Itchák Rábin vezérezredes, a hadsereg főparancsnoka.

Azonban a nemzet emlékezetében az eseménnyel kapcsolatban

a Nyugati Fal előtt megrendülten álló három ejtőernyős képe rögzült.

Kelet-Jeruzsálem elfoglalása egyáltalán nem szerepelt az izraeli tervek között. Az izraeli kormány – különböző csatornákon keresztül – biztosította Huszein királyt arról, hogy tiszteletbe tartja a Nyugati part és Kelet-Jeruzsálem fölötti jordán fennhatóságot.

Az izraeli vadászgépek a hatnapos háború első napján megsemmisítették az egyiptomi légierőt. Ezzel Egyiptom lényegében el is vesztette a háborút. De Nasszer egyiptomi elnök még nem adta fel.

Mivel Izraelben teljes hírzárlat volt érvényben, a világ csak az egyiptomi hadijelentésekből informálódhatott. Ezek a jelentések arról számoltak be, hogy az izraeliek már csak lassítani próbálják a Tel Avivot ostromló egyiptomi csapatok lendületes rohamait.

Huszein király – mint szinte mindenki más – bedölt az egyiptomi blöffnek és engedélyt adott a Jordán Légió bevetésére. Ennek a kalandnak az eredményeként, Jordánia elveszítette a Jordán folyó nyugati partjáig az összes birtokát.

Jordánia elvesztette de Izrael csak formálisan szerezte meg a Templom-hegyet, azt a helyet, melyen a polgári időszámítás szerinti 70. évben a rómaiak kifosztották, majd a lerombolták a Második Szentélyt.

A Titusz császár diadalívét díszítő  domborművön a Szentélyből származó zsákmánnyal vonuló légionáriusok láthatóak.

Izrael Állam címerét a diadalíven látható hétágú menóra díszíti.

Ma a Templom-hegyen az iszlám két szent helye

Al-Aksza mecset                                            Szikla mecset  

áll.

Izrael a hatnapos háború után se mondta fel az 1924 óta létező hallgatólagos megegyezést, melynek értelmében Jordánia az iszlám jeruzsálemi szent helyeinek őre.

Ennek a pragmatikus magatartásnak megfelelően, Izrael – a mértékadó rabbikkal teljes egyetértésben – korlátozza a zsidók szabad vallásgyakorlását, a zsidó vallás legszentebb helyén.

Az iszlám tiltja a hitetlenek belépését a számára szent helyekre.

Zsidók látogathatják a Templom-hegyet, de ott tilos imádkozniok.

Izrael lényegében tudomásul veszi azokat a Templom-hegyen folyó munkálatokat, melyeknek egyetlen célja a hely zsidó múltjára utaló  minden jel megsemmisítése.

A muszlim álláspont szerint a Templom-hegy soha nem volt zsidó kézben.

Sőt, amikor a szakszerűtlen átalakítások a Nyugati Fal (közkeletű nevén, a Sirató Fal) összeomlásával fenyegettek, az izraeli műemlékvédelem Jordániát kérte fel a bajok elhárítására.

Mindennek ellenére rengetegen hiszik, hogy Izrael a mecsetek lerombolására készül. Ezt a tévhitet az Izraelben szabadon tevékenykedő, iszlám szélsőségesek nap-mint-nap terjesztik, ezzel fűtve az izraeli arab kisebbségben belül is érezhető, zsidók elleni gyülöletet.

Ilyen sahid-jelötek gyilkoltak meg 2014 november 10-én két, véletlen szerűen kiválasztott zsidót.

Sahid : arab szó. Szó szerinti jelentése : mártír, értelem szerinti jelentése olyan ember, aki a hitetlenek leölése közben halt hősi halált.

Ma már az izraeli biztonsági szolgálatok nem tartják kizártnak egy újabb, szám szerint a harmadik intifida kirobbanását.

A PFSz (Palesztin Felszabadítási Front) egyik katonai vezetője, Maruan Baraguti, aki életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, izraeli börtönéből küldött üzenetében üdvözli a tegnapi gyilkosokat, egyben Jásszer Arafat szellemi örökségének megfelelően, fegyveres ellenállásra szólítja fel a híveit.

Néhány nappal a harcok befejezése után, 1967. június 16-án Izrael javaslattal élt a tárgyalásokra, sőt területek visszaadására is. A javaslatra az Arab Liga 1967. szeptemberi ülése a következő választ adta : 

se béke se megegyezés se elismerés.

Az arab válaszra reagálásként, Izrael megkezdte a megszállt területek belakását.

Az annektált Kelet-Jeruzsálemben hatalmas zsidó negyedek épültek és épülnek ma is. A szintén annektált Golán fennsíkon is létesültek zsidó városok. A 3000 méter magas Hermon hegy ma izraeli síparadicsom és nem mellesleg az izraeli hírszerzés Damaszkuszra nyitott szeme-füle. De nem csak az annektált területeken folynak építkezések. Ma a megszállt nyugati parton több mint 300 ezer zsidó él.